Megjelenés: 2020
Kiadó: Manó Könyvek
Sorozat: Kisasszonyok I.
Fordította: Barta Judit
Illusztrálta: Ella Bailey
Fülszöveg:
A March család négy lánya – Meg, Jo, Beth és Amy – számára nehéz idők járnak. Édesapjuk az amerikai polgárháborúban szolgál, anyjuk otthon igyekszik elfogadható életet teremteni. Sok megpróbáltatást és jó pár örömteli fordulatot végigélve, a lányokból igazi kisasszonyok válnak a történet végére.
Majd nemrég, nem volt túl jó kedvem, nem is tudtam mit olvassak és valahogy újra kézbe vettem. Kicsit több, mint 2 nap alatt kiolvastam. Nem tudom miért, de most nagyon magával ragadott, ezért is fontos, hogy hogy talál meg az adott könyv. Ha nincs itt az ideje nem kell erőltetni, majd eljön. Eljött.
Számos régi kedvenc sorozatom eszembe jutott, amihez nagyon hasonlított a hangulata: A Váratlan utazás, Anna (a zöld oromból), vagy A farm ahol élünk. Mindegyikben az egyszerűséget és kedvességet szerettem meg. Ez varázsolt el a Kisasszonyokban is.
Az olvasó körülbelül egy évüket követheti végig a leányzóknak, ami alatt számos kalandon és megpróbáltatáson átesnek. Viszont azok a tanítások, amelyeket édesanyjuk és általa a lányok is megfogalmaznak dicsérendők. Sok mindenre rávilágítanak és nekem is eszembe fognak jutni, ha hasonló csacsiságon kapom magam.
Az eredeti megjelenése 1868-ban történt, ledöbbentem, hogy szinte ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, mint napjainkban. Mindazonáltal jó volt bennük is felfedezni az emberi gyarlóságot és megfigyelni, hogyan lesznek úrrá rajta.
Ahogy az említett sorozatoknál, ebben a könyvben is az egyszerűsége miatt bájos. Amint belerázódtam nagyon élveztem a kalandjaikat, a kis gyerekes felfogásukat, ami szépen lassan érettebbé vált. Visszacsöppentem a saját gyerekkoromba, amikor egy napfényes, kertben töltött délutánból hatalmas kaland kerekedett vagy amikor az élet nagy dolgain merengtem teljes komolysággal.
Kellemes és végtelenül bájos olvasmány, ami kiszakít napjaink értékrendjéből és megmutatja az igazi értékeket, amelyek valójában fontosak. Ha valaki el is akad az elején, mint én, nem kell rögtön elhajítani, majd elérkezik a megfelelő pillanat, amikor a lelkünk valami szépre és kedvesre vágyik, na akkor jött el a Kisasszonyok ideje.
Képek forrása:
1. kép: saját instagram
további képek: pinterest.com
2 megjegyzés:
Ez is mutatja, mennyire fontos az, hogy egy könyv milyen pillanatban kapja el az embert. :) Örülök, hogy összességében tetszett, én - bevallom - még nem olvastam, de mindenképpen sort kerítek majd rá. Tetszett az általad lefestett atmoszféra. :)
Millió puszi:
Barby
Igen, ezért is éreztem fontosnak, hogy kitérjek rá, hogy az elején nem voltunk barátok, de úgy tűnik csak az időzítésen múlt. Nem baj, ha félreteszi az ember egy időre az adott könyvet. Kíváncsi leszek mit szólsz majd hozzá :)
Megjegyzés küldése