Top 5 Wednesday #24

A novemberi kiesés után ismét visszatértem a Top 5 Wednesday rovattal. Nem igazán tetszettek a novemberi témák, úgy éreztem, hogy már a többségét megválaszoltam szintén a T5W keretein belül vagy nagyon hasonlóak voltak, így egy kicsit pihentettem a dolgot, meg egyébként is frissítettem egy kicsit az olvasmánylistám, és szorgalmasan olvastam, hogy ne mindig ugyanazokat a könyveket emlegessem.

A decemberi témák eszméletlen izgalmasak lesznek, már alig várom, hogy belekezdjek.

A T5W bejegyzés sorozatot Dorkának és Rétának köszönhetően indítottam el a blogomon. Ők már aktívan tevékenykedtek és hétről hétre hozták a tematizált bejegyzéseket és bizony feltűnt, hogy milyen jó témák jönnek hétről-hétre így gondoltam belevágok.

Később utánanéztem és megtaláltam a Goodreads csoportot, ahonnan tulajdonképpen elindult az egész. A Goodreads csoportban szerdai napokra lebontva, minden hónapban fel vannak tüntetve az adott témák és ezekhez kapcsolódóan ki kell választanunk az általunk legjobbnak ítélt Top 5 könyvet.

A mai téma:
Könyves dolgok, amiktől morcos leszek

Itt most el kell vonatkoztatni az idegesítő szerelmi háromszögektől vagy a világ súlyai alatt roskadozó tinédzserektől. Szó szerint a könyves dolgokra kell koncentrálni. Pl. borító, papír, elütések stb.

Rögtön, ami eszembe jutott, az az elfuserált borítók. Nagyon morcos tudok lenni, ha egy jónak ígérkező történethez borzasztó borító születik, mivel tudom, hogy 100%, hogy nem fogom megvenni. 

A borító is a könyv része, így számomra nagyon fontos, hogy szívesen nézzek rá a polcomon. Rettentően befolyásolja a vásárlásaim.

Mint vérbeli könyvmoly, vigyázok a könyveimre. Igyekszem óvatosan bánni velük, nem akarom megtörni a gerincüket, de ez néha elég kényelmetlen tud lenni. Bizonyos kiadók könyveinél már észrevettem, hogy alig merem kinyitni őket, olvasáskor is szinte csak belelesek a lapokba, nem merem teljesen kinyitni, mert biztos, hogy megtörném őket.

Ez akkor tudatosult bennem, amikor elolvastam a Vörös betűkkel c. könyvet a Twister Media kiadótól és rácsodálkoztam mennyire kényelmes olvasni. Ennyire jó kötésű könyvet én még nem fogtam a kezemben. A borítót teljesen ki lehetett nyitni, a lapokat szintúgy, egy kicsit sem kellett erőltetni és a fedlap sem tört be. Remélem több ilyennel fogok még találkozni.

A következő rigolyám a túl nagy/ túl kicsi betűk. A nagyobb betűkkel szedett könyvek egyszerűen zavarnak (pl. A lány éjfélkor). A túl kicsi meg azóta lett túl kicsi, mióta szemüveges lettem. Egy idő után összefolynak a sorok és szünetet kell tartanom, ami egy izgalmas résznél elég kellemetlen.

Sok hiba a szövegben. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az írók, sőt a szerkesztők is emberek és mindenben van hibalehetőség, de belefutottam már pár olyan műbe, amiben hemzsegtek az elütések. Ez jelentősen le tud vonni az olvasásélményemből és összecsapott hatást kelt bennem.

Végül újra visszatérek a borítókhoz. A falra tudok mászni, ha már megvettem X részt egy sorozatból egymáshoz passzoló borítókkal,de a legújabb rész valamilyen oknál fogva teljesen más megjelenést kap és totál elüt az eddigi kincseimtől. Kénytelen vagyok megvenni, mivel szeretném egyben látni és folytatni a sorozatot, de a polcom előtt állva nagyobb megelégedéssel töltene el egy egységes kinézet.

További bejegyzések a témában:
- Fruzsi
- Réta
- Arwen
- Judy
- Kukuucs
- Dorka