Eredeti cím: Ink
Megjelenés: 2018
Kiadó: Maxim
Kiadói sorozat: Dream-válogatás
Sorozat: Ink-trilógia I.
Fordította: Beck Anita
Fülszöveg:
"Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!
Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?"
Régóta szemezek a borítóval, de tudtam, hogy nem túl fényes az értékelése molyon így mindig halasztgattam.
Egészen eddig, ugyanis csak nem bírtam ki és megvettem.
A könyv első fejezetei a halál körül forognak, ami tudjuk jól, hogy nem a kedvenc témám. Idő kellett hozzá, de túltettem magam rajta, mivel annyira érdekes volt a világ és nagyon erősek a szereplők.
születéstől kezdve, amikor is felkerül a bőrödre a neved mindent feltüntetnek rajtad. Iskolák, hivatás, szerelem, házasság, családfa, mit gondolsz magadról, na
és persze milyen bűnöket követtél el. Minden láthatóvá válik, elég ha ránéznek az emberre. Majd a halála után mindenki bőrét kikészítik és könyvet készítenek belőle, amit a családtagok hazavisznek is olvasgatnak, elmesélik újra és újra az illető élettörténetét.
A középiskola befejezésekor mindenki választhat magának hivatást és, ha alkalmas rá, tanonc lesz. Leora tetováló akart lenni és sikerült a legjobb tetováló mesterhez kerülnie ám azt nem sejtette ez mivel jár...
Az első fejezetek kellően megalapozták a hangulatom, sikerült megbarátkoznom a világgal, utána pedig végtelenül érdekelt minden, ami a világfelépítéssel volt kapcsolatos.
Ehhez társult Obel megjelenése, aki Leora tetoválómestere lett. Titokzatos karakter, egyből érződött, hogy valami több lesz, mint amennyit mutat magából, sokat dobott a történeten.
A tetoválással kapcsolatos részeket nagyon szerettem, érdekesek voltak a minták jelentései és volt egy különösen szép rész, amikor Leora az első tetoválását készíthette el.
Szereplőkben és csavarokban nagyon erős könyv. Sajnos azonban pont a főszereplő a történet gyenge pontja, rém idegesítő tudott lenni, de ezt ellensúlyozták a mellékszereplők, akik sokkal értékesebbek voltak Leoránál.
Érdekes volt, ahogy fokozatosan hullott le a máz az addig jónak vélt rendszerről és ahogy az üresek is előtérbe kerültek.
A nyomozás izgalmas volt, egyre jobban szorult a hurok, pont ezért volt rám ekkora hatással, ami a legvégén történt. Szinte tátva maradt a szám.
Nem számítottam erre a fordulatra így kíváncsi vagyok, hogy a második könyvben mit hoz ki belőle az
írónő.
írónő.
Nekem abszolút pozitív csalódás volt, féltem a könyvtől, de jól tettem, hogy adtam neki egy esélyt. Nem értem az alacsony százalékot, sok potenciál van benne és teljesen eredeti világba kaptam betekintést.
Értékelésem: 4,5 / 5 Kedvenc!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése