Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Vörös pöttyös
Sorozat: A pásztor király I.
Fordította: Ódor Anna
Oldalszám: 368
Fülszöveg:
Elspeth Spindle biztonságra vágyik a kísérteties, ködös királyságban, ahol él. Ám ehhez a puszta szerencsénél többre van szüksége… A Lidérc – ahogyan Elspeth hívja – egy szeszélyes, ősi szellem, aki a fejében lakozik. Védelmezi a lányt, és megőrzi a titkait. Azonban mindennek megvan az ára, a varázserőnek különösen. Amikor Elspeth az erdőben összetalálkozik egy rejtélyes útonállóval, az élete drámai fordulatot vesz. Csatlakozik egy csoporthoz, amelynek célja, hogy megtisztítsák Blundert a sötét mágiától, amihez össze kell gyűjteniük a Gondviselés tizenkét kártyáját. És hogy ki az útonálló? A király unokaöccse, Blunder legveszélyesebb embereinek parancsnoka, a magas, sötét hajú és piszkosul jóképű Ravyn Yew, a felségáruló. A tét egyre nő, akárcsak Elspeth és Ravyn egymás iránt érzett vonzalma. A lánynak pedig lassan szembe kell néznie a legsötétebb titkával: a Lidérc egyre nagyobb befolyást szerez az elméje felett, és talán nem is lesz képes megállítani őt…
Rachel Gillig különleges fantasyja, amely lassan bontakozik ki, de mélyen a bőre alá kúszik az olvasónak.
A kezdet: köd, feszültség, és egy kissé döcögős indulás
Rachel Gillig regénye, az Egy sötét ablak, már első pillantásra sejteti, hogy nem egy szokványos fantasy történettel lesz dolgunk.
Ennek ellenére az első néhány fejezet nem ránt be azonnal. A világ részleteinek megismerése, Elspeth különös életének és a ködbe burkolózó Blunder királyságának bemutatása lassan, rétegről rétegre épül fel. Ez a fajta lassú világépítés sok olvasónak – ahogy nekem is – kissé nehézkes kezdést jelenthet. Ugyanakkor, aki kitart, az egy valóban összetett és varázslatos univerzumba nyer belépést, amely nemcsak szórakoztat, de gondolkodásra is késztet.
A világépítés mestermunkája
Ami igazán kiemeli Gillig könyvét a hasonló fantasyk sorából, az a különleges világ, amelyet a szerző aprólékosan és kreatívan épít fel. Blunder királysága sötét, titokzatos és nyugtalanítóan elvarázsolt hely. A mindenre rátelepedő köd, az elfojtott mágia, valamint a királyi hatalom és a lázadás folyamatos feszültsége tökéletes hátteret biztosít a cselekményhez.
Az egyik legizgalmasabb elem a Gondviselés tizenkét kártyája, amelyek varázserővel bírnak, és különböző képességeket adnak birtoklóiknak – de mindig komoly árat kérve érte. Ez a kártyarendszer nemcsak narratív szempontból izgalmas, hanem szimbolikusan is sokatmondó: a szerencse, a sors és az áldozatvállalás kérdéskörét járja körül, miközben egyfajta mitológiaként szövi át a világot. Mindez keretbe foglalja a történetet, miközben állandóan ott lebeg a háttérben, újabb kérdéseket és dilemmákat vetve fel.
Elspeth Spindle és a belső démon: a Lidérc
A főszereplő, Elspeth Spindle karaktere rendkívül árnyalt és izgalmas. A lányban élő ősi szellem, akit Lidércként ismerünk meg, egyszerre védelmező és fenyegető jelenlét. Gillig különleges megoldással él: Elspeth és Lidérc kapcsolata gyakorlatilag egyfajta belső párbeszédként jelenik meg, amely kísértetiesen hasonlít arra a módra, ahogy mi is beszélgetünk önmagunkkal, a félelmeinkkel, a vágyainkkal vagy a mélyen elfojtott ösztöneinkkel.
Lidérc alakja egyszerre hátborzongató és lenyűgöző. A könyv egyik legerősebb rétege, ahogyan ez a belső hang fokozatosan egyre nagyobb befolyást szerez, ahogyan elmosódik a határ Elspeth és a benne lakó szellem között. Ez nemcsak a mágia természete miatt izgalmas, hanem pszichológiai értelemben is: mintha Gillig egy kicsit a mentális egészség, az elnyomott traumák vagy a belső küzdelmek szimbolikáját is beépítette volna a fantasy világba.
Ravyn Yew: az ellenség vagy szövetséges?
Elspeth útja során találkozik Ravyn Yew-vel, a király unokaöccsével, aki elsőre ellenségként, később viszont szövetségesként (és talán valami többként is) lép be a történetbe. A karaktere klasszikus értelemben is vonzó: sötét múlt, rejtélyes kisugárzás, hatalom és fájdalom keveréke. Azonban Gillig nem elégszik meg annyival, hogy egy sablonos „rosszfiúból lett jófiút” alkosson: Ravyn valóban komplex, döntései gyakran nem fekete-fehérek, és mindvégig megmarad egyfajta titokzatosság körülötte.
A kettejük között kialakuló kapcsolat lassan, finoman épül fel. A romantikus szál sosem uralja le a cselekményt, sokkal inkább gazdagítja azt. Egyensúlyban marad az akcióval, a mágiával és a politikai intrikákkal, mégis üdítően hat az érzelmi dinamika. Pont annyi, amennyi kell.
A történet ritmusa és egy leheletnyi hiányérzet
Habár a világ, a karakterek és a koncepció egészen egyedi és emlékezetes, mégis megmaradt bennem egy kis hiányérzet a könyv lezárása után. Nehéz pontosan megfogalmaznom, mi hiányzott: talán néhány fordulat túl kiszámíthatónak tűnt, vagy bizonyos kérdésekre nem kaptunk elégséges választ, de a szereplőket sem éreztem túlzottan közel hozzám.
Ez azonban nem von le sokat az összképből. Gillig könyve messze túlmutat egy egyszerű YA fantasy történeten. Tematikusan gazdag, nyelvezetében igényes, és hangulatában erőteljes. Aki kedveli a lassan kibomló, sötétebb tónusú fantasykat, az nem fog csalódni ebben a könyvben.
Összegzés: egy lidércesen szép fantasy
Aki hajlandó elmerülni ebben a különös, komor világban, az egy igazi kincset talál. A Gondviselés kártyái, a Lidérc jelenléte, Elspeth vívódása és Ravyn titkai mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy maradandó olvasmányélmény szülessen. Nem hibátlan, de kétségtelenül eredeti és ez már egyre többet számít.
Az első fejezetek lassúsága és a végén érzett csekély hiányérzet ellenére ez egy különleges, izgalmas és emlékezetes fantasy, amely méltán vívhatja ki a zsáner kedvelőinek figyelmét.
Köszönöm a lehetőséget a kiadónak!
Értékelésem: 4 / 5
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése