10/06/2017

Aprilynne Pike: Wings- Szárnyak

Eredeti cím: Wings
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Wings I.
Fordította: Neset Adrienn
Oldalszám: 268

Fülszöveg:
„Aprilynne Pike első regénye, a Szárnyak, egy első könyves szerző bámulatos bemutatkozása. Az általa életre keltett mesevilág leleményességével csak a történetben elhelyezett csavarok bája veszi fel a versenyt.” – Stephenie Meyer, a Twilight saga szerzője
Mágia és összeesküvés, szerelem és veszély – ebből a nagyszerű regényből kiderül, hogy eddig szinte semmit sem tudtál a tündérek világáról."

Elöljáróban fontos tudni, hogy mostanában úgy érzem kinőttem a Vörös Pöttyös könyvekből, mégis valamiért leemeltem a könyvtár polcáról.

A borító különleges, felkeltette az érdeklődésem. Valahogy a tündérekkel is úgy vagyok, mint a boszorkányokkal, nem sokat olvasok róluk, nem is nagyon kötnek le... Mindezek után megnéztem molyon, ahol jelenleg 72%-on áll, ami nem mondható túl jónak, általában az ilyen %-on álló könyveket végig sem tudom olvasni. Na de nézzük konkrétan a történetet...

Laurel egy 16 éves leányzó, kissé furcsa étkezési szokásokkal, tejfehér bőrrel, szőke hajjal. A szülei különös hóbortjai miatt állandóan költözni kényszerül, eddig magántanuló volt, jelenleg, viszont
először kénytelen eligazodni a középiskola zajos rengetegében. Az első pár nap megpróbáltatásai után barátokra lel David és Chelsea személyében, sőt David talán több is lehet, mint barát, mivel ő az egyetlen személy, akivel megosztja a problémáit és együtt próbálják kitalálni mi is történik a  testével...

Ahogy már az elején is írtam a könyv tündérekről szól, bevallom nem túl sokat tudtam meg róluk. Az első részben még nem igazán a tündérség vagy a tündérvilág van előtérben, csak egy bevezetőnek mondanám. Elkezdünk megismerkedni a tündérek alaptulajdonságaival, miket esznek, milyen környezetben szeretnek lenni, milyen kasztok vannak...

Nem gondoltam, hogy ennyire érdekelni fog egy tündéres történet, de teljesen lekötött és elvarázsolt. Mostanában egyre ritkábban fordul elő, de ha le kellett tennem a könyvet, akkor is a történeten járt a fejemben, leginkább a felvázolt világ. Laurel nagyon szeret a természetben lenni, a napsütésben,  az erdőben és ettől teljesen feltöltődik. Valahogy én is így vagyok ezzel, és felüdülés volt ilyen szép leírásokat olvasni.

Hiába 16-17 évesekről szól a történet, nem kínlódam rajta, nem volt annyira kihegyezve a szerelmi kínlódásokra. Szerelmi háromszög van benne, mégis elviselhető mértékben. Inkább a történések veszik át a főszerepet, nem a tini kínlódások.

A tündérekről egy nagyon jó leírást kaptunk, egyre kíváncsibb lettem és még többet akartam megtudni róluk.
Amint bejött a képbe Tamani nem tudtam letenni a könyvet, az utolsó 250 oldalt egy szusszra olvastam végig.

Összességében meglepődtem, hogy a molyon vajon miért áll ilyen rossz %-on, mivel ilyen %-on ennél sokkal-sokkal rosszabbak szoktak lenni. Én olyan 88%-ot simán megszavaznék neki.
Nagyon tetszett a tündérlét, hogy  a tájleírások ennyire természetközeliek voltak, tele volt minden virággal és szép dolgokkal .Nagyon jól esett a lelkemnek. Olyan volt, mint egy szép mese és szerettem a világában mászkálni.
Mindennek ellenére temérszetesen megvoltak a maga hibái. Nem teljesen tudta kinőni a tiniproblémákat, mégsem idegesített. A szerelmi háromszöget kár volt belekeverni, de nem volt elviselhetetlen benne.

Értékelésem: 4 / 5

Képek forrása: pinterest.com

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése