Eredeti cím: SoullessKiadás: 2012
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Napernyő Protektorátus I.
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Oldalszám: 374
Fülszöveg:
"Alexia Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet.
Elsősorban azért, mert nincs lelke.
Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig talján, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt.
De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire.
Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit?
És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála melasztorta?"
Eleinte kicsit ódzkodtam a könyvtől. Elbizonytalanított a borító. Valahogy úgy éreztem nem az én világom, de a farkasemberes-vámpíros történet győzött és megrendeltem.
Már rögtön az elején belecsöppentem a sűrűjébe. Alexiát megtámadták így önvédelemből kénytelen volt "hatástalanítani" egy vámpírt. Na ezek után rendesen összekavarodtak a szálak.
Az írásmód valamiért nem tetszett, kicsit komikusnak éreztem. Hozzáteszem nagyon jól szórakoztam Alexia visszaszólásain, kicsit magamra ismertem benne, sűrűn vagyok szarkasztikus én is.
A szereplők szerethetőek voltak, senkitől nem állt fel a szőr a hátamon, ami mostanában igen ritka :D
Néhol kicsit eluntam a történéseket, de folytam az árral, kikapcsolt még olvastam.
Viszont a szerelemi szál sehogy nem fér a fejembe. Adott két szereplő, akiről annyit tudunk, hogy utálják egymást, ennek megfelelően kemény szócsatákat vívnak és egyszer csak hopp, már el is csattan egy csók és onnantól kezdve kiderül, hogy nem is olyan visszataszítóak egymásnak a szereplőink. Örültem volna, ha jobban át van vezetve ez az egész, így nagyon hirtelennek éreztem.
Az alaptörténet viszont levett a lábamról. A vámpíros-farkasemberes, nagy ruhás, hintós, kastélyos világot imádom. Érdekes volt a felvetés, hogy a világ nagy történéseiben szerepeltek természetfeletti lények.
Alapvetően nem szeretem a krimit, mégis, ha hozzácsapnak egy kis farkasembert vagy vámpírt máris vevő vagyok a nyomozósdira. Mint, ahogy általában, most sem volt még lövésem se, hogy kik állhatnak az eltűnések mögött. Meglepődtem a végkifejleten, de izgalmas volt.
Összességében tetszett a könyv, de annyira nem, hogy begyűjtsem a többi részeit. Viszonylag lezártnak tekinhető az első rész is, így örülök, hogy nem lesz annyira félbehagyva a sorozat a polcomon.
Már rögtön az elején belecsöppentem a sűrűjébe. Alexiát megtámadták így önvédelemből kénytelen volt "hatástalanítani" egy vámpírt. Na ezek után rendesen összekavarodtak a szálak.Az írásmód valamiért nem tetszett, kicsit komikusnak éreztem. Hozzáteszem nagyon jól szórakoztam Alexia visszaszólásain, kicsit magamra ismertem benne, sűrűn vagyok szarkasztikus én is.
A szereplők szerethetőek voltak, senkitől nem állt fel a szőr a hátamon, ami mostanában igen ritka :D
Néhol kicsit eluntam a történéseket, de folytam az árral, kikapcsolt még olvastam.
Viszont a szerelemi szál sehogy nem fér a fejembe. Adott két szereplő, akiről annyit tudunk, hogy utálják egymást, ennek megfelelően kemény szócsatákat vívnak és egyszer csak hopp, már el is csattan egy csók és onnantól kezdve kiderül, hogy nem is olyan visszataszítóak egymásnak a szereplőink. Örültem volna, ha jobban át van vezetve ez az egész, így nagyon hirtelennek éreztem.Az alaptörténet viszont levett a lábamról. A vámpíros-farkasemberes, nagy ruhás, hintós, kastélyos világot imádom. Érdekes volt a felvetés, hogy a világ nagy történéseiben szerepeltek természetfeletti lények.
Alapvetően nem szeretem a krimit, mégis, ha hozzácsapnak egy kis farkasembert vagy vámpírt máris vevő vagyok a nyomozósdira. Mint, ahogy általában, most sem volt még lövésem se, hogy kik állhatnak az eltűnések mögött. Meglepődtem a végkifejleten, de izgalmas volt.
Összességében tetszett a könyv, de annyira nem, hogy begyűjtsem a többi részeit. Viszonylag lezártnak tekinhető az első rész is, így örülök, hogy nem lesz annyira félbehagyva a sorozat a polcomon.
Értékelésem: 3,5 / 5
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése