7/22/2025

Lauren Roberts: Reckless- A vakmerő

Megjelenés: 2025

Kiadó: Lampion Könyvek

Sorozat: Hatalom nélkül II.

Fordította: Sepsi László

Oldalszám: 352

Fülszöveg

"Ilya a széthullás szélén áll…

Miután túlélte a Purgáló Próbatételeket, az Átlagosnak született Paedyn Gray megölte a Királyt, és új lökést adott az Ellenállásnak. Most pedig menekülnie kell a fiú elől, akinek legszívesebben a karjába vetné magát.

Kai, Ilya Végrehajtója hűségesen szolgálja immár királlyá koronázott fivérét, Kittet. A Tűzpuszta gyilkos sivatagában és Dor ellenséges városának sikátoraiban kutat az egyetlen ember után, akit szíve szerint nem szeretne elkapni. Ám az Elitek nélküli szomszédos birodalomban szerepet cserél vad és vadász, és megkezdődik a halálos küzdelem vágy és kötelesség között."


A Reckless első része, a Powerless - Hatalom nélkül után elég vegyes érzésekkel vártam a folytatást. Voltak benne jó ötletek, de sok minden hagyott hiányérzetet maga után – emiatt a második rész olvasását némi félelemmel kezdtem. Szerencsére azonban a Reckless jobban tetszett, mint az induló kötet.

A történet alakulása 

A cselekmény ott folytatódik, ahol abbahagytuk: Paedyn menekül, Kai üldözi, a király halott, az Ellenállás pedig új lendületet kapott. Mindez már önmagában is elég alap egy izgalmas folytatáshoz, de a történet igazi ereje nem feltétlenül az akcióban, hanem a világ kiszélesítésében és a karakterek közti feszültségben rejlik.

Nagyon örültem, hogy ezúttal lehetőségünk nyílt jobban megismerni a birodalom többi részét is. A Tűzpuszta, Dor városa, és a szomszédos régiók új színt vittek a történetbe, és sokkal változatosabbá tették az olvasmányélményt. Ez az egyik legnagyobb előrelépés az első részhez képest.

Paedyn és Kai – Erősség és gyengeség egyszerre

A két főszereplő kapcsolata továbbra is a könyv legdominánsabb és legerősebb vonala – és egyben az egyik legmegosztóbb is. Kai és Pae közti dinamika rendkívül jól működik, különösen a párbeszédeik, amelyek frissek, szellemesek és érzelmileg telítettek. Amint ez a kettő összekerül, én falom a lapokat – ezek azok a részek, ahol a történet igazán elkezd élni.

Ugyanakkor a kapcsolatuk érzelmi huzavonája helyenként kissé túlírtnak érződik. Bár érthető a kétely, a megbántottság és az árulás feldolgozásának ideje, mégis úgy éreztem, egy ponton túl már túl sok a körözés ugyanazok körül a dilemmák körül. A ragaszkodásuk és vonzalmuk így is teljesen egyértelmű.

Az első részben elkövetett árulás – ami komoly törést jelentett a kapcsolatukban – most valamelyest kiegyenlítődik. Nem teljesen oldódik meg, de érezhetően haladnak valami felé, ami reményt adhat a folytatásban.


Fordulatok és feszültség – A vége emel a téten

A történet szerkezete jól építkezik: fokozatosan nő a feszültség, és bár néhol lelassul a tempó a karakterdráma miatt, mindig visszaránt egy-egy izgalmasabb esemény vagy helyszín. Különösen erősre sikerült a könyv vége: a bizonytalanság, a fokozódó tétek, majd az utolsó oldalak fordulata belém fojtotta a szót. Ez a csattanó nemcsak meglepett, de azonnal kíváncsivá is tett a folytatás iránt – ilyen zárással nehéz nem rögtön a következő rész után nyúlni.

Ez az érzés – hogy valami nagy következik, és nem tudhatjuk, merre mozdul el a történet – uralja az egész könyvet és folyamatosan úgy érezzük, hogy menetelünk valami felé. A harmadik legnagyobb erősségnek mindenképp ezt említeném meg, hiszen végig fenntartotta a figyelmem.

Hangulat és világépítés – A második rész igazi nyeresége

Talán az egész kötet legnagyobb előnye az atmoszféra és a világ kiszélesedése. Míg az első rész inkább zárt, rendszerközpontú világot mutatott, itt végre megtapasztalhatjuk a különféle kultúrákat, szokásokat, és az egyes helyszínek sajátos hangulatát. Ezek a részek számomra kifejezetten üdítőek voltak, és sokat hozzátettek a sorozat világához. Az ilyen típusú fantasyban különösen fontos, hogy a világ ne csak keret legyen, hanem élő, lélegző háttér – és ebben ez a rész sokkal jobban teljesít.


Romantika - Szívfacsaró, de nem túlcukrozott

A romantikus szál hozza a műfajban megszokott érzelmi töltetet, de szerencsére nem esik át a ló túloldalára. Nincs túlzás, nincs cukormáz – helyette van fájdalom, bizalmatlanság, ragaszkodás, el nem mondott gondolatok. Ez sokkal közelebb hozza a szereplőket az olvasóhoz. A szenvedély és kötődés nem mindig vattacukorszerű máz, gyakran több a nehézség, amellyel szembe kell nézni, de ettől válik igazivá. Paedyn és Kai dinamikája egészen egyedi, mégis ahogy ők sem tudnak egymástól elszakadni, minket sem engednek elszakadni a lapoktól.

Összegzés

Összességében a Reckless egy sokkal érettebb és jobban felépített könyv, mint az első rész. A világ színesebb, a karakterek árnyaltabbak, a végkifejlet izgalmasabb. Ugyanakkor nem mentes a hibáktól: a két főszereplő közti érzelmi hullámvasút néha túlhúzott, a tempó időnként ingadozik, és a központi konfliktus ismétlődő elemei kicsit fárasztóvá válhatnak.

Mindezek ellenére kifejezetten üdítő volt újra róluk olvasni. Élveztem az új világokat, a fordulatokat, és leginkább a hangulatot, amit a sorozat nyújt. Kai és Pae párbeszédei továbbra is a lapokhoz szegeznek,valami van ebben a kettőben, ami egyszerűen nem ereszt.
A vége pedig pontosan azt adta, amit reméltem: olyan csattanót, ami miatt muszáj lesz folytatni. Ha ez így folytatódik, hatalmas potenciál van ebben a sorozatban, én drukkolok!

Köszönöm a lehetőséget a kiadónak!

Értékelésem: 4 / 5






0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése