Barna Berni: Juliet Sol

Megjelenés: 2023

Kiadó: Álomgyár

Oldalszám: 320

Fülszöveg:

„A ​felhők nem bírják el az emberek terheit.”

Vannak történetek, amelyek a szavakon túlról súgnak, beszélnek hozzád, hogy meghalld a saját belső, titkos éned énekét.

Juliet, Andreas és a titokzatos Sol talán mindig is egymást keresték. Furcsa véletlenek, látható és láthatatlan események sodorják őket egymás felé…

Egy írónő, akibe az ereje miatt szerettek bele a férfiak, azonban a végén mind el akarták tőle azt venni. Egy üzletember, akivel gyermekkorában az apja kegyetlenül bánt, most pedig csak arra vágyik, hogy bántsák. Egy fiatal, öltönyös bűnöző, aki sötét sorsot örökölt, viszont ki szeretne törni a végzet béklyóiból, és új életet kezdeni. De mit keresnek ők együtt, egy történetben?

A válasz egyszerű. Egymást.

Mert egy idő után már nem tudunk egyedül fejlődni és megtanulni szeretni. Hisz mindannyian, egész életünkben szeretni tanulunk.

Barna Berni regénye különös esszenciája a romantikának, a kalandnak és a lélekfejlődés kanyargós útjainak, ami megérint, felkavar és végül választ ad számtalan általunk is megélt kérdésre. Van-e jó és rossz? Hogyan válhatnak a sérüléseink a segítőinkké? Van-e téren és időn átívelő szerelem?

R. F. Kuang: Bábel

Megjelenés: 2023

Kiadó: Agave Könyvek

Fordította: Horváth Vivien

Oldalszám: 632

Fülszöveg:

Traduttore, ​traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

Bauer Barbara: Vörös posztó

Megjelenés: 2023

Kiadó: Jaffa

Oldalszám: 300

Fülszöveg:

Körösi ​Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.

Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.

Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.

Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?