5/23/2020

Sara Gruen: Vizet az elefántnak

Eredeti cím: Water for Elephants
Eredeti megjelenés: 2006

Megjelenés éve: 2007
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Arany pöttyös
Fordította: Béresi Csilla, Katona Ildikó
Oldalszám: 382

Fülszöveg:

Bár nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején.



Nagyon szeretem az Arany pöttyös könyveket, így érdeklődve szemléltem mennyire felkapottá vált a Vizet az elefántnak. Miután film készült belőle megint előtérbe került, bevallom azon ritka filmes borítók közé tartozik, ami csodaszép, sokkal jobb, mint az elődje:

Na szóval tűkön ülve vártam mit tartogat számomra ez a könyv, a borító miatt valami teljesen másra számítottam.
Reménykedtem hogy ez a könyv valami szép és varázslatos lesz egy kedves szerelmi történettel.... nagyobbat nem is tévedhettem volna.
Amiről valójában szólt, az rendkívül lehangoló. Annyira depresszív, minden varázst kiölt a cirkuszból. Tudom ilyen a valóság, tudom, hogy minden csak csillámpor és szemfényvesztés, amit a cirkuszban átél az ember, de a bennem élő gyereknek ez a történet most nagyon rosszul esett.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire depresszív és alpári részek is váltják majd egymást a könyvben. Teljesen más történetre készültem és most csak pislogok. Ez nem az, amire befizettem. Számomra túl valósra, túl kegyetlenre sikerült és nem szeretem az ilyen történeteket, nem ezért olvasok, hanem a varázslatért.
Azonban nem volt rossz, csak mélyen érintett. Cirkusztörténelmi szempontból különösen érdekes volt végigkövetni, illetve a vonaton utazó cirkusz is nagyon érdekes volt. Mindezt fokozták a képek.
Visszarepített abba az időbe, nem volt nehéz elképzelnem azt a kort, ezekkel a cirkuszokkal ahol még minden világszenzációnak számított. Olyan szép történetet tudtam volna elképzelni...

Akármennyire próbálom értékelni a történelmi mondanivalót, magát a történet elmesélését, elnyomja ez a hangulat. Szinte úgy érzem hogy a bőröm alá kúszik, egyre nehezebben vettem a kezembe, mivel tudtam milyen hangulatot fog belőlem kiváltani.
Katasztrófa turistának éreztem magam. Reméltem, hogy a végével helyrerázódik, de nem, sőt.
Azonban legalább nem az lett a legvége amire gondoltam, egész jó megoldást sikerült összehozni, bár irreális, de legalább kicsit enyhítette ezt a keserű utóízt.

Értékelésem: 3 / 5


Képek forrása: pinterest.com

1 megjegyzés:

pedrosuarez42069 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

Megjegyzés küldése