Eredeti megjelenés: 2019
Eredeti cím: The Binding
Megjelenés éve: 2021
Kiadó: XXI. Század
Kiadói sorozat: KULT Könyvek
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Oldalszám: 446
Megvásárolható: XXI. Század
Fülszöveg:
"Képzeld el, hogy ki tudod törölni minden bánatodat.
Képzeld el, hogy el tudod felejteni a szenvedéseidet.
Képzeld el, hogy el tudsz rejteni egy titkot.
Örökre.
Emmett Farmer a földeken dolgozik, amikor levél érkezik, hívják, hogy álljon munkába inasként. Egy Könyvkötőnek fog dolgozni – ugyan félelmetes, babonákkal övezett hivatás, amellyel szemben előítéleteket táplálnak az emberek, azonban se Emmett, se a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák az ajánlatot.
Meg fogja tanulni, hogyan kell elkészíteni azokat a gyönyörű köteteket, és mindegyikben foglyul fog ejteni valami egyedülállót: egy-egy emléket. Ha valamit feledni akar az ember, a Könyvkötő segíthet. Ha valamit ki akar törölni, abban is segíthet. A múltad biztonságosan megmarad egy könyvben, és neked soha többé nem jut eszedbe a titkod – akármilyen szörnyű volt is.
A könyvkötőmester műhelye alatti kamrában sorakozik rengeteg könyv – és rengeteg emlék –, amelyek rögzítettek, és amelyeket ott tárolnak.
Egy nap Emmett döbbenten fedezi fel, hogy az egyik köteten az ő neve áll.
A Könyvkötő varázslatos, feledhetetlen regény: egy mindent legyőző szerelem története, amely egyedülálló irodalmi kalandot tartogat."
Már a történet elején belecsöppenünk az események közepébe. Főhősünk, Emett, kint dolgozik a földeken azonban valamilyen rejtélyes kór megtámadta, így egyre kevesebbet képes dolgozni, ezelőtt pedig hónapokig csak az ágyat nyomta, az is kérdéses volt, hogy megmarad-e. Szülei nehezen viselik fiuk állapotának romlását, így amikor egy rejtélyes levél érkezik, amelyben egy könyvkötő kimondottan Emettre tart igényt, mint a segédje, engednek a követelésnek és útjára bocsátják a fiút. Azonban a könyvkötőket és a könyveket babonás félelem övezi, tilos a könyveket olvasni és a kötőket is megvetik mindazonáltal rettegnek is tőlük. Ebben a tudatban kezdi meg Emett a tanoncságát, amely során nem csak képességére, de múltjának egy elfeledett darabjára is fény derül.
Már az első oldalaktól rabul ejtett és elvarázsolt a hangulat, ami nagyban a fordítónak is köszönhető, mivel zseniális munkát végzett. Rengeteg különleges, ódon hatású, a korhoz zseniálisan passzoló magyar szóval fűszerezte a művet, ami fantasztikusan állt a könyvnek.
Egy sejtelmes, titokzatos világba csöppentem bele, ahol szépen lassan kristályosodott ki előttem, hogy kik a kötők és miről szól a munkájuk. Sosem olvastam még hasonlóról sem és elképesztően egyedi felvetésen alapult a történet.
Rendkívül gondolatindító könyv, mivel akaratlanul is elgondolkodtatja az olvasót, hogy neki lennének-e olyan emlékei, amelyektől megszabadulna, viszont ha igen, vajon ugyanaz az ember maradna-e?
Engem számtalanszor elgondolkodtatott minden téren és gyengéim a mély mondanivalójú, különleges sztorik, A könyvkötőre pedig mindez maximálisan elmondható.
A szerelmi szál nagyon meglepett, nem erre számítottam, de nem volt erőltetett, így valóban nagyon szép volt. Bemutatja a szerelem igazi arcát és azt a megmagyarázhatatlan vonzást, ami az igaz szerelemmel jár, nemtől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül.
Néha egy kicsit sok volt a nyomozás során Lucian nyavalygása és szőrszálhasogatása, így ez egy fél csillagtól megfosztotta az értékelésem.
Összességében viszont beigazolódott, amit az elején is gondoltam, hogy egy rendkívül mély mondanivalóval rendelkező, különleges könyv, amely elgondolkodtatja az olvasót. Gondolatindító, egyedi mű, amely komoly hangvétele ellenére megmutatja az igaz szerelem örökkévalóságát. Letehetetlen, váratlanul izgalmas olvasnivaló, amely hatására egy kicsit számot vethetünk eddigi életünkről.
Nagyon köszönöm a lehetőséget a XXI. Század Kiadónak!
Értékelésem: 4,5 / 5
– A győzelmet a kudarctól egyetlen rosszul megválasztott szó különbözteti meg.
Nos, úgy hiszem, a tudás valójában egyfajta mágia.
A felejtés nyilvánvalóan magában foglalja a szomorúság hiányát is, máskülönben mi volna az értelme?
Melyik a rosszabb? Semmit sem érezni, vagy bánkódni valami után, amire már nem is emlékszik az ember?
A pletyka köztulajdon.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése