Eredeti cím: I Made a Mistake
Megjelenés: 2021
Kiadó: XXI. Század
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Oldalszám: 384
Megvásárolható: 21. Század Kiadó
Fülszöveg:
"Elcsattant egy csók… és a vége gyilkosság lett. Poppy Page szerint csak kétféle nő van: az egyik hű marad a férjéhez, a másik nem. Egészen eddig a pillanatig Poppy kétségtelennek tartotta, hogy melyik típusba tartozik. De feltűnik Matthew Gordon, aki jóképű és elbűvölő, és már vagy húsz éve nem látták egymást Poppyval – és ezzel megváltozik a helyzet. Poppy csak egyszer hibázik – de a botlás következményei jóval veszélyesebbek, mint gondolná. Valaki az életével fog fizetni érte."
Mostanában eléggé beleragadtam a fantasyk világába és úgy éreztem egy kicsit ki kell ebből moccannom. Ekkor jött szembe velem a Hiba volt és eszembe juttatta milyen régen olvastam thrillert.
A történet két elmesélő szemszögéből bontakozik ki előttünk. Először nem is értettem a második szálat, mivel a legelején még az is homályos, hogy egyáltalán ki ő és miért megyünk vissza valaki múltjában. Megpróbáltam elengedni a kérdéseim és csak folydogáltam az eseményekkel.
Megismerünk egy középkorú családanyát és sikeres üzletasszonyt, aki kénytelen volt feladni az álmait, mégis valami gyümölcsözőt sikerült belőle kovácsolnia. Megvolt mindene, szép ház, karrier, két leányzó, álom anyós, fogorvos férj, mégsem volt elégedett. Súlyos sebeket hordoz magában, mind az édesanyja, mind pedig az első nagy szerelem miatt. Mindennek köszönhetően, amikor visszatér a múltbéli nagy Ő, kérdés nélkül elhisz neki mindent, amit kiejt a száján. Ezzel pedig hatalmas hibát követ el.
Nos a fülszöveg kicsit vetít, nem a csók volt a probléma, sőt...
Nyilván sejtettem, hogy a megcsalás lesz a fő téma, de nem erre gondoltam. A főszereplőnőnk borzasztóságosan unszimpatikus. De nagyon. A könyv 3/4 részében csak siránkozik és nyávog, de egy épkézláb ötlet nem jut eszébe, hazudozik és még nagyobbra ássa az árkot maga körül.
Jobban érdekelt és jobban kedveltem a második szálat. Nagyon érdekelt, hogy Betty élete hogyan alakul és hova fut ki. Így, amikor visszatértünk a fő szálhoz, mindig csalódott voltam, mivel borzasztóan nyűglődős és negatív volt. Betty esetében képes voltam megtalálni az emberi oldalát a dolognak. Emberi volt, esendő, azonban nem ástam el, mint embert. Ezzel szemben Poppyt egy hangyányit sem tudtam megkedvelni. Minderre jöttek a követelőző, idegesítő gyerekei...legjobban a férjjel szimpatizáltam, bár nem sok vizet zavart.
A krimi szál viszonylag gyenge volt, bár így is okozott meglepetéseket a végén, de nem volt egetrengető.
Összességében a történetből Betty szálát és az emberi természet démoni oldalát találtam rendkívül érdekesnek. Elképesztő, hogy emberek mikre képesek, és arra is rávilágított, hogy nem árt óvatosnak lennünk, hiszen az internet korában, bármikor, bárhol beférkőzhetnek az életünkbe, sőt akár a gyanútlan családtagjaink is elérhetik, akik ártó szándékkal közelednének felénk.
Az azonban, hogy nem jöttem ki túl jól a könyvvel a személyes értékrendemnek és a főszereplőnővel való negatív viszonyomnak köszönhető. Felületes, irritáló és lehetetlen nőszemély, így semennyire nem tudtam meglátni az emberi oldalát.
Az azonban, hogy nem jöttem ki túl jól a könyvvel a személyes értékrendemnek és a főszereplőnővel való negatív viszonyomnak köszönhető. Felületes, irritáló és lehetetlen nőszemély, így semennyire nem tudtam meglátni az emberi oldalát.
A végében azonban még akadt egy pici csavar, ami meglepett és elnyerte elismerésem, nem számítottam rá, de határozottan jót tesz neki.
Közel sem az egyik legerősebb thriller, amit olvastam, viszont bemelegítésnek vagy a műfaj gyengébb műveit keresőknek megfelelő találat lehet.
Köszönöm a lehetőséget a XXI. Század Kiadónak!
Értékelésem: 2 / 5
Kedvenc idézetek:
-Van az a pont…, amikor egész egyszerűen bíznunk kell abban, akit szeretünk.
A meghiúsult álmok úgy vágnak, mint az üvegszilánk.
A munka legalább olyan erős rivális tud lenni egy házasságban, mint egy harmadik személy.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése