Hadházi Anita: Örökölt múlt - Előolvasás

Megjelenés: 2022. november 14.

Kiadó: NewLine

Oldalszám: 386

Fülszöveg:

"Mit ​teszel, ha a kastéllyal együtt a múltját is megöröklöd?

London, 1819. Sophie Plumbury zavartalanul éli előkelő életét, mígnem apja vidéki birtokot örököl, és lányaival azonnal költözni akar. A Plumbury családot gazos park, omladozó falú kastély és egy mogorva házvezetőnő fogadja Berrytonban. Sophie nem is lehetne csalódottabb, nem érti, apjának mi oka van rá, hogy egy rozoga házért hátrahagyja kényelmes életüket, az úri társaságot. Gőgös viselkedésével magára haragítja a környék lakóit, még a falu elhivatott orvosával, Oliver Doyle-lal is összetűzésbe keveredik.

A kastély ráadásul nemcsak huzatos, hanem titkokat is őriz, a birtok néhai uráról különös pletykák keringenek a faluban. Sophie-t hidegen hagyják a történetek, amikor azonban kiderül, hogy az édesanyja fiatalon sok időt töltött itt, rájön, hogy talán ez a kastély a kulcs az asszony titokzatos múltjához. De nem csak a birtok kelti fel az érdeklődését. Bár megfogadta, hogy soha többé nem áll szóba Oliverrel, a sors úgy hozza, hogy segítséget kell kérnie tőle.

Hadházi Anita debütáló regénye kalandos utazás a múltba, mégis aktuális. Egy történet családi titkokról, önámításról és az őszinte szerelemről, ami ma is ugyanúgy reményt ad, mint kétszáz évvel ezelőtt."

Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy az írónő felkért előolvasójának első, debütáló regényéhez. A leírástól egyből izgatott lettem, ugyanis ez a műfaj a lehető legnagyobb a kedvencem, így alig vártam, hogy elkezdhessem.

Sophie egy igazi elkényeztetett úrilány, akinek igencsak feje tetejére áll az élete apja öröklése miatt. A londoni, pezsgő életból hirtelen egy sáros, vidéki, elhagyatott kastélyban találja magát. Mondanom sem kell, hogy nem repesett a boldogságtól, mindent meg akart annak érdekében tenni, hogy visszakapja régi életét, azonban egy véletlen találkozás a falu orvosával teljesen más irányba tereli az életét.

Sophie eleinte egy rendkívül kiállhatatlan nőszemély volt. Semmi nem felelt meg számára, minden miatt nyafogott és a félbehagyott élete miatt sopánkodott. Azonban pont emiatt éreztem erőteljesen minden változást vagy személyiségfejlődést, fantasztikusan felépített könyv.

Muszáj kiemelnem, hiszen már alig vártam, hogy írhassak róla, a hangulat engem elvarázsolt és számomra ez a legnagyobb erőssége a könyvnek. Jane Eyre a kedvenc klasszikusom és hangulat szempontjából nagyon hasonlót éreztem az Örökölt múlt olvasása közben is.
Egy szempillantás alatt az adott korban találtam magam, a ruhák megelevenedtek előttem és élesen éreztem az akkori London, és a vidék között húzódó éles kontrasztot. 

Pont a szembetűnő különbségek miatt, érdekes volt a nagyvárosi és a vidéki emberek értékrendjét megfigyelni. A vidéki légkör annyira szerethető volt, közel kerültek hozzám a szereplők és a történeten átvonuló társadalmi problémák is színezték a korrajzot. Imádom ezeket a részleteket, amelyek mélységet adnak egy történetnek.

A személyiségfejlődés talán Sophie esetében volt a legerőteljesebb, aki folyamatosan ráébredt mennyire sekélyes és semmitmondó életet élt a városban. Nyilván ehhez hosszú és rögös út vezetett, számtalanszor hibázott, azonban a hibáiból tanult, így tudott fejlődni. Egyes részek rendesen felborzolták az idegeim, intrikából sem volt hiány, de ez a műfaj nem is lehetne intrikáktól mentes, ezáltal annál nagyobb jelentősége volt a tanulságnak.

A másik izgalmas szereplő Oliver, a falu orvosa, aki semmi másnak nem él csak a tudománynak, komoly és megfontolt, akit hidegen hagynak a bálok vagy egyéb úri mulatságok. Ráadásul az ő szemszögén keresztül jobban beleláttunk, hogy akkoriban milyen foglalkozás számított nagy megbecsülésnek. Ő azzal, hogy hajlandó volt bepiszkítani a kezét, ha ember élet forgott kockán, városi körökben már alantas társaságnak számított. Engem ez végképp megdöbbentett, sok újdonsággal lettem gazdagabb.

Szinte egyáltalán nem éreztem olvasás közben, hogy az írónő első könyvéhez van szerencsém, alig tudtam letenni. A hangulat, ahogy írtam is egyből megfogott, a szereplők összetettek és változatosak, izgalomból pedig végképp nincs hiány. Pusztán a szerelmi szál egy pontján éreztem egy kis elsietettséget, illetve a végefelé már kezdtem belebonyolódni a felszínre került titkokba.

Összességében engem teljesen elvarázsolt az Örökölt múlt. A borító is fantasztikusan illik a könyvhöz. Egy bájos történet egy úrilány megkomolyodásáról és az életben számító valódi értékekről. Csak ajánlani tudom, olyan, mint egy meleg napsugár egy hideg őszi napon, amely átmelengette a lelkem.

Értékelésem: 4,5 / 5