Eredeti megjelenés éve: 1983
Kiadó: Weidenfeld & Nicolson
Oldalszám: 276
Magyar cím: A vezércsel
Magyar fülszöveg:
"Beth Harmon csendes, morózus és első pillantásra jelentéktelen nyolcéves kislány, akit édesanyja halála után árvaházba küldenek. Legfőbb társasága egy másik árva, és a gyermekotthon gondnoka, aki sakkozni tanítja. A sakk szép lassan Beth életének értelmévé válik.
Idővel a fiatal tehetség a nyugtatókhoz és az alkoholhoz nyúl, hogy elmenekülhessen a valóság elől. De a sakkpartik során kiélesednek az érzékei, tisztán gondolkodik, és úgy érzi, hogy talán visszanyerheti az irányítást. Tizenhat éves lányként a hidegháborús években már az USA nyílt bajnokságán küzd a győzelemért. Azonban, miközben szakmai képességei egyre fejlődnek, a tét is növekszik, egyre félelmetesebbnek tűnik számára az elszigeteltsége, és egyre csábítóbbá válik a menekülés gondolata.
És eljön az a pillanat, amikor a világ legjobb játékosával kell megküzdenie a Szovjetunióban. Képes lesz-e nyerni, vagy végül függőségei áldozatává válik?"
Mostanában újra elkezdtem sakkozni és ekkor teljesen véletlenül felfedeztem, hogy ez a könyv is a sakkról szól. Egyből elkezdett érdekelni, hiszen mindig is érdekelt, hogy egy profi sakkos hogyan gondolkozhat. Nos, most megkaptam a lehetőséget, hogy megtudjam.
A könyv Beth életét követi végig, aki elveszíti a szüleit és egy árvaházba kerül. Itt elég nehezen találja a helyét, és észreveszi, hogy az alagsorban az intézmény gondnoka valamilyen furcsa játékkal játszik. Ekkor ismerkedett meg a sakkal és az élete teljesen más fordulatot vett.
A legjobban az tetszett, hogy a a kemény munkát, a kitartást és az agymunkát helyezte a középpontba. Eszméletlen mennyire toppon voltak fejben, ezt rendkívül csodálom. Nekem szükségem volt egy pici sakktáblára, ami a másik kezemben volt és lelépkedtem a meccseket. Ezt a módszert különben nagyon ajánlom, még érdekesebb volt.
Viszont, ami számomra teljesen elvitte a könyvet és ezt sajnálom, az a depresszív, nyomott hangulat, ami Beth függőségeiből, valamint a folytonos tragédiákból adódott. Sokszor nagyon rányomta a pecsétet a hangulatomra és elvette a rivaldafényt a sakkról.
Összességében nagyon jó könyv. Akit egy kicsit is érdekel a sakk nagyon tudom ajánlani, viszont számolni kell a depresszív hangulatával. Nálam ez sokat levont az értékelésből, érzékeny vagyok rá, viszont az vitathatatlan, hogy irigylésre méltó, amit az agyukkal leműveltek a játékosok, illetve az is rendkívül szimpatikus volt, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét.
Értékelésem: 3,5 / 5
2. kép forrása: giphy.com
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése