Joss Stirling: Lélektársak - Crystal

Eredeti cím: Seeking Crystal
Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2013
Sorozat: Lélektársak III.
Fordította: Kökény Pál
Oldalszám: 282

Fülszöveg:

"Crystal Brook a család fekete bárányának számított; senki sem vette észre, hogy neki is savant képességei vannak. Eddig… Mikor nővérével, Diamonddal Denverbe utaznak, egy véletlen folytán megismerkednek a nagyon dögös és lehengerlő Benedict testvérekkel. Diamond egy pillanat alatt fülig szerelmes lesz, és hamarosan jegygyűrű csillog az ujján. Crystalt azonban nemcsak, hogy nem hatja meg a fiúk sármja, de úgy érzi, Xav Benedictnél idegesítőbb fickóval nem találkozott még az életben. 

Diamond esküvőjét Olaszországban, Velencében tartják; itt gyűlik össze a két család. Közös ellenségük végre elérkezettnek látja az időt a támadásra. Crystalnek és Xavnek össze kell fognia, ha meg akarják védeni szeretteiket és megfejteni egy rég elfeledett titkot."

Ezt az olvasásom nagyon elhúztam, köszönhetően annak, hogy nem akart megtalálni a megfelelő hangulat. Nem tudom miért, de idén nem taroltak nálam a Benedict testvérek, pedig régebben, amikor először olvastam Sky és Zed történetét rettentően imádtam.

Nem éppen Xav történetére lettem volna a legkíváncsibb, az idősebb fiúk jobban érdekelnének...na de nem reklamálok :D

Nehezen rázódtam bele ebbe az olasz hangulatba. A könyv eleje rendesen megdolgoztatott, untam, nem kötött le. Crystal személyisége furcsa volt. Egy idő után már zavart, hogy állandóan becsmérelte magát, csak azt hajtogatta, hogy nem jó semmire...

Ezzel szemben Xav személyisége üdítően hatott, amennyire semleges karakter volt számomra, annyira megkedveltem. Eddig a ő legszimpatikusabb Benedict testvér. Általában nem szeretem a cuki becézgetéseket, de itt a cukorfalat nagyon aranyos volt :)

Az egész esküvőre készülődés kicsit sokkolt, mert újra a "meglátjuk egymást és össze is házasodunk" történetnél kötöttünk ki. Ezt még mindig nem tudom hova tenni.

Crystal szerencsére mutatott némi ellenállást. Ebben a részben nem igazán a szerelmi kapcsolaton volt a hangsúly -valószínűleg ezért is tetszett jobban- inkább az akció kap főszerepet a könyv II. felétől.

Nagyon tetszett, ahogy Crystal képessége fokozatosan bontakozott ki és egy új képességről is többet tudtam meg.

A könyv felétől kialakult bonyodalom az eddigi legjobb volt. Borzasztó kíváncsi voltam, hogyan keverednek ki ebből az egészből, nem voltam benne biztos, hogy lesz-e megoldás.

Innentől kezdve végig fenntartotta az érdeklődésem és a végkifejlettel is elégedett voltam.

Összességében az eddigi legjobb könyv volt a Lélektársak sorozatból. Azonban hiába olvastam április óta, nem tudtam a megfelelő hangulatban elővenni. Nekem még mindig egy kicsit túl rózsaszín, de ez még nem lépte át az ingerküszöböm.
Kicsit érdekesnek tartottam, hogy az esküvőről konkrétan 2,5 oldal szólt...
Crystal nyafogása és az "én-nem-vagyok-jó-semmire" monológjai kiborítottak.

Értékelésem: 3,5 / 5