Top 5 csalódás 2021

Ahogy minden évben, idén is szeretném egy kicsit keretbe foglalni az olvasmányaim. 2021-ben minden eddigi rekordom megdöntöttem, sosem olvastam még ennyit, eddig 77 könyvet tudhatok magam mögött.

Eredetileg az 50 volt a célom, úgy okoskodtam, hogy ha minden héten elolvasok 1-et már több is lesz. Először azt hittem, hogy ez negatívan fog hatni rám, nem szeretem ha be van határolva valami, de szépen motivált, sőt, ahogy az eredmény is mutatja bőven túl is haladtam.

Ennyi könyvből már nyilvánvaló, hogy számos élményem volt, jó is rossz is. Mint, ahogy mindig először a csalódásokkal kezdenék, majd a következő bejegyzésben 2021 kedvenceit is összeszedem.

Íme a listám fordított sorrendben:

5. Emma Garcia: Szerelem első kattintásra

Olvastam már rossz könyveket, de ez mindent vitt.

Ha a világ legidegesítőbb női főszereplőjéről akarsz olvasni ez a te könyved. Minden más esetben elviselhetetlen lesz. Én szóltam.

Értem én, hogy humoros akar lenni és a szakítás kicsit kifordított oldalát akarja görbetükörként elénk állítani. De ez annyira alpárin és idegszáltépően sikerült, hogy az valami embertelen.

4. Hyeonseo Lee: A lány hét névvel

Érdekes viszonyom lett a könyvvel. Annyit már a legelején el kell mondanom, hogy zseniálisan van megírva, nem tudtam letenni. Viszont a történet emberi oldalát nem tudtam hova tenni. Tudom, hogy egy kívülálló el sem tudja képzelni mi mehet Észak-Koreában, nem is azzal volt a bajom, hogy más életre vágyott volna, hanem a mód, ahogy mindezt kivitelezte. Az emberi felelőtlenségnél, önzésnél és butaságnál nem tud jobban semmi felbosszantani. Sok minden szembement az elveimmel, de ez az én szubjektív nézőpontom, viszont rányomta a bélyegét a könyvhez való hozzáállásomra. 

3. Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Valamit állandóan hiányoltam, a nehéz téma ellenére nem éreztem, hogy lennének mélységei a könyvnek. Kicsit felületesnek éreztem. Lale, a tetováló érdekes karakter. Okos, művelt és talpraesettnek hívták, bár nekem sokszor túlzásba esett és hülyeségeket csinált. Állandóan kísértette a szerencséjét, sokszor számomra, úgy tűnt, hogy azért is. Nyilván, nem tudom mi kellett ahhoz, hogy túléljen, hogy ezeket is sikerült megúsznia nyilván a saját érdeme, mégis, nekem furcsán vette ki magát az elmesélt borzalmak mellett, illetve olyan részek is voltak, amelyeket egyáltalán nem tartottam odaillőnek.

2. Sarah Pearse: A szanatórium

A fülszöveg alapján, maga a tény, hogy képbe kerül egy szanatórium, egyből meglódította a fantáziám és arra számítottam, hogy egy roppant félelmetes történettel lesz dolgom.
Azonban a kivitelezés már nem így sikerült. A főszereplő már a legelejétől rendkívül zavart, a belső tépelődései pedig végképp becsukták nálam az ajtót. Lassú és vontatott lett tőle a mű eleje, amit még a fennmaradó részek pörgései sem tudtak feledtetni.

1. Serena Valentino: Herceg vagy szörnyeteg?

A gyengéim a Szépség és a szörnyeteg újramesélt változatai, így túl nagy elvárásokat állítottam a könyvvel szemben.
Ami a történetet illeti, rengeteg minden megmaradt az eredetiből és csak néhány helyen történt pár átszabás, ami nekem nagyon kevésnek bizonyult. Ráadásul a szörnyeteg is végtelenül unszimpatikus karakter lett és nem volt jól kidolgozva a változás, Bellel sem volt sok közös részük, pedig erről kellett volna, hogy szóljon a nagyrésze. A könyv egészére egyébként is jellemző volt, hogy kidolgozatlan és felületes.

Nektek melyek a top 5 csalódásotok idén?